Mozi a fejben – Nem biztos hogy, igaz csak azért mert elhitted
Nincs olyan ember aki nem ismerné a félelmet mint érzést. A félelem ami olykor a hátunk mögött oson, van úgy, hogy utol is ér és akad amikor leengedi előttünk a sorompót és az utunkba áll. A félelem érzése egy belénk kódolt érzés amire szükségünk van a túléléshez, hogy bizonyos következményektől megóvjuk magunkat. A megléte egyfajta védelmi funkció ami elönyt jelent számunkra, de lehetnek bizonyos fokozatai ami a túlzások és az irracionalitás felé vehetik az utat.
A mai világban könnyen hajtogatjuk a „stressz ” szót ha úgy érezzük, hogy nyomás és egyfajta félelem érzet nehezedik ránk. De nem biztos, hogy a külvilágból érkező nyomás rögtön egy belső stresszhez kell hogy vezessen. A stressz nem érkezik más embertől vagy egy bizonyos élethelyzettől, hanem abból alakul ki ahogyan mi lereagáljuk azt. Előszeretettel hibáztatunk ugyan másokat a világtól kiindulva az ország vezetőin át a környezetetünkig, de ez egy védelmi mechanizmus ami úgy szolgál bennünket, hogy nem kell szembe nézzünk önmagunkkal.
Mindenki másképpen kezeli a rá nehezedő nyomást és a benne zajló félelmeket. Amíg egyeseket mélyebben érint egy-egy dolog, addig van aki nem akad fenn az annál sokkal rosszabb élethelyzetén. Mindenki más csomagot hord magával és sebezhetősége avagy vurneralibitása – ahogyan a pszichológia nevezi – attól függ, hogy az egyén milyen genetikát hordoz, milyen családi mintát, illetve milyen szülőktől jövő nevelési stílusban, körülményekben nőtt fel valamint ezekhez milyen feldolgozatlan traumák, tudatalatti konfliktusok társulnak, illetve milyen gyengeséget, sebezhetőséget hordoz az egyén a személyiségében.
Amikor egyre gyakrabban nehezedik ránk a nyomás és az ahhoz társult félelemérzet, hajlamosak vagyunk kényszeresen elmélkedni millióegy dolgon és még jól meg is toldjuk olyan irracionális gondolatokkal és viziókkal amik szinte esélytelenek is, hogy bekövetkeznének. Itt indul el a fejünkben a mozi, illetve itt kezdünk el hinni a félelemnek, azoknak a negatív gondolatoknak amitől bestresszeljük magunkat még jobban és odáig fajulhat, hogy az életünket is bekorlátozza. A félelem, aggodalom, szorongás spektrumai nagyon szélesek a természetestől kiindulva az eltúlzott, irracionális egészen a bizarrig bővülhet. Valamint számos formája létezik mint pl. a folytonos generált félelemérzet, félelem depresszióval, fóbia, illetve a hirtelen szituációtól függetlenül előtörő rövid ideig tartó de nagy intezitású félelemérzet, az úgynevezett pánik stb.
Elménk fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy megvédjen bennünket bizonyos, számunkra veszélyesnek tűnő konfliktusoktól, szituációktól és ha hiányzik neki bármilyen információ egy adott dologgal kapcsolatban, akkor azt a lyukat egyfajta feltételezésekkel tőlti be. Elménk arra van be állítva hogy problémákat, nehéz helyzeteket oldjon meg. Ha pedig nincs mit megoldani, akkor úgy alakítja a helyzetet, hogy legyen mivel foglalatoskodnunk. Képes még több problémát kreálni és elménkben a gondolatok eszeveszett gyorsasággal cikáznak ami növeli bennünk a feszültséget. Egyszerűen túltolja, túlpörög és ezáltal kizökkent bennünket a jelen teljességben való megéléséből.
Amikor a félelem, negatív gondolat illetve a szorongás bekapcsol, emocionálisan érzelmek törnek fel bennünk, gondolati szinten megmutatkoznak bizonyos hitrendszerek, a testünk tüneteket kreál és ezáltal megváltozik a viselkedésünk, ami kihatással van hangulatunkra, belső világunkra és arra, hogy miként és milyen korlátokkal éljük az életünket.
Ha estleg érintett vagy, akkor érdemes alkalmaznod pár olyan pszichológiai technikát, melyek segítségével könnyebben kezelheted a rád nehezedő nyomást, illetve félelmeidet.
Ébredés
Már az nem mindegy ahogyan indítod a napodat. Ugyanis ha azzal a gondolattal kelsz fel, hogy „atyaég mi vár ma rám” az már reggel rád teszi a nyomást és még fel sem keltél. Tehát ezzel az aprócska gondolattal már megtervezted a napodat és biztosra veszem, hogy vár is rád valami ami stresszt okoz. Ha ugyan teljesen semleges reggeled van, de az első dolgod az, hogy a híreket, e-mailt, social mediát olvasod rögtön felkelés után, azzal már behangoltad magad korán reggel és mindez – hozzá teszem – egyáltalán nem rólad szól, hanem átveszed automatikusan a külvilág nyomasztó hatását, illetve mások érzelmeit és az azokból elraktározodott információkból, illetve érzelmekből indítod el tudatosan avagy tudattalanul a napodat. Add hát meg a lehetőséget önmagadnak – legalább azt a negyed órát – reggel, hogy behangolod magad – akár meditációval vagy testmozgással – az adott napodra. Ami azt jelenti, hogy pozitív és felemelő gondolatokkal, víziókkal töltöd fel magad. (Ingyenes reggeli meditáciomat a weboldalon vagy a youtube csatornámon találod) Ezzel már adsz magadnak egy esélyt arra – bármilyenek is a kürülményeid – hogy szép, nyugodt, eredményes napod legyen. Aztán jöhet a szokászos rutin, kávé, e-mailek stb. mert már nem lesz rád olyan befolyása.
A figyelem tudatos áthelyezése
Mindig van választásunk hogy mire fókuszálunk és igenis mi döntünk, hogy milyen gondolati spirálba helyezzük magunkat. Ugyanis vannak dolgok amit mi magunk befolyásolni tudunk, hogy annak milyen legyen a kimenetele. Ugyanakkor valamit sajnos nem tudunk, mert nem tőlünk függ. Vegyél magadhoz egy papírt és rajzolj egy kört, annak a belsejébe az összes aktuális dolgot írd bele amire ráhatásod van és befolyásolni tudod a kimenetelét, majd a körön kívül pedig írd le, hogy mire nics ráhatásod, mi az ami nem tőled függ, így láthatod, hogy milyen nagy is a problémamegoldó képességed, illetve áthelyezed a figyelmed a megoldásra.
A helyes perspektíva megtalálása
Amikor a fejed mozizni kezd, képes mindent katasztrófálisan látni amiből szinte nem találod a kiutat. A legjobb ilyenkor, hogy megszabadulj ettől, ha felteszel magadnak pár kérdést:
Mi a legrosszabb ami történhetne? És mit tudnék akkor csinálni?
Mit tanulok ebből a szituációból? Talán nyerhetek is belőle valamit?
Elengedés
Elengedni annyit jelent, hogy nem adsz energiát a félelmednek, amit befolyásolni tudsz azt már megértetted és esetleg cselekszel is, amit pedig nem tudsz befolyásolni, azt nem tudod megváltoztatni és PONT. Elfogadod, megérted és kihozod belőle a legjobbat anélkül, hogy rágódnál rajta. Mindig van egy megoldás!
A kognitív viselkedésterápia – úgy is monthatjuk – atyja, Albert Ellis amerikai pszichológus, aki megalkotta az Racionális Emotiv Viselkedésterápiát (REVT) és egyben az ABC modell megalkotója. Ellis megfigyelései szerint a viselkedésünket, reakcióinkat, gondolatainkat és érzelmeinket nagymértékben befolyásolja az, ahogyan a világot magunk számára megalkotjuk. Az ABC Modell egy minket megérintő szituációnak, az ebből feltörő gondolatoknak, érzelmeknek illetve azok erősségének és az ezt követő viselkedésünknek a megfigyelése, amit mi magunk is alkalmazhatunk.
Ellis féle ABC Modellel megtanulhatjuk könnyebben kezelni az érzelmeinket.
A – activating event – Az inditó helyzet – amikor megfigyeled milyen szituációkban tőr fel benned az adott érzelem
B – beliefs – hitek és gondolatok – amikor megfigyeled hogy a szituációból adódó gondolatok, érzelmek mit hitetnek el veled. Milyen hitrendszer kapcsolódik hozzájuk
C – consequences – következmények – milyen fizikai tüneteket, tetteket, viselkedést vált ki belőled az adott hitrendszer
Így alkalmazd:
A : Mi történt?
B: Mit gondoltál abban a helyzetben? Milyen gondolatot aktivált benned ez a helyzet?
C: Milyen reakciót váltott ki benned a helyzet? Milyen érzelmek tőrtek fel benned a helyzet által? Hogyan viselkedtél ezáltal?
Ezután vedd elő újra B-t : Igaz amire gondolsz? Ha igaz, akkor lehetne valami következménye a gondolatnak amire nincs jelenleg befolyásod ? Szóval van értelme ezen aggódni? Ez a gondolat hasznodra válik, segít neked? Vagy csak feleslegesen demotivál, fusztrál és elgyengít? Milyen gondolatot tehetnél be helyette ami most támogat téged? Ebből a támogató és pozitív gondolatból kiindulva mi lenne a végkimenetele a szituációdnak? Lehetne még ennél is jobb? Ki lennél a meggyőződésed nélkül ? Hogyan éreznéd magad enélkül a gondolat nélkül?
Gondolati – Stop
Kényszeres gondolatoknál érdemes kipróbálni a gondolati – stop technikát, amikor megálljt parancsolunk a feljövő gondolatnak, ezzel megakadályozva azt, hogy belemenjünk egy negatív spirálba, illetve egy nagyon erős félelmi hullámba. Ilyenkor hangosan kijelentjük hogy „STOP” avagy egyeseknek egy ”STOP” tábla vizualizálása a hatásos, miszerint nem engedjük tovább gondolni azt ami fusztrál és rögtön visszakapcsol a jelenbe.
Ezen és még sok más technikák alkalmazásával könnyedén visszahozhatjuk magunkat a jelenbe egy pozitív spirálba. Valamint rádöbbenhetünk arra, hogy a világunkat gondolataink, érzelmeink, hitrendszereink alkotják meg amiket már gyermekkorunkban a környezetünkből beáramlott információk során sajátítottunk el. Az van amit hiszünk, a hitünk pedig hatással van a dolgaink kimenetelére.
Ha a fusztráló gondolatok, illetve félelmek egyre többször tőrnek fel benned és úgy érzed, hogy bizonyos technikák nem segítenek, akkor érdemes szakemberhez fordulni, akinek a segítségével feltárhatod az adott gondolat illetve az ebből kialakult hitrendszer gyökerét. Segíthet traumáid, félelmeid feldolgozásában, illetve segíthet abban, hogyan kezeld szerteágazó érzelemvilágodat. Felébresztheti benned problémamegoldó és minden olyan képességeidet amiknek a használatával te magad veheted át elméd és életed irányítását.
Hitrendszereink lecserélésével és annak létrejöttéhez tartozó konfliktushelyzet feltárásával, képesek vagyunk bizonyos működési mintákat elengedni és a helyükre újakat, támogatóbbakat építeni mígnem azok tartalma valóságunk részévé válik. Mert egy aprócska pozitív hitrendszer megváltoztathatja pozitív irányba a körülményeinket és ezzel az egész életünket.
Szeretettel
Mohai Edina – Természetgyógyász a Pszichoterápia területén