Mindannyian tisztában vagyunk azzal hogy jelenleg mi zajlik a világban, mondhatni káosz állapotok vannak, és sok mindenkinek a jövő bizonytalanabb mint valaha. A kérdés az, hogyan illeszkedünk bele ebbe az egészbe. Amikor a világ változik, változnunk kell vele, vagy elszenvedni a következményeket. Vannak akik áldozatává válnak a külvilág félelmet gerjesztő eseményeinek, de vannak akik úgy döntenek, hogy ebből nem kérnek, és bármilyen külső nyomás ellenére is kihozzák életükből a legtöbbet, haladnak a kitűzött céljaik útján, és megingathatatlanul, elköteleződve, vállalva minden felelősséget bele állnak és tesznek azért, hogy életük jobbá váljon.
Cape of good Hope – Jóreménység foka, Sout Africa 2018
A Reményről szeretnék beszélni, mégpedig arról a Reményről, amit az ember Önmagában lel meg, ha ismeri belső világát. Azokra az emberekre gondolok, akik nem vegetálnak, hanem fölismerik, hogy mindaz, amit az ember kap és alkot, egy nagy Egésznek a része. Arról a látásmódról beszélek, amelyben az ember fölismeri, hogy semmi sem értelmetlen, hogy mindennek meg van a maga helye és értelme, még akkor is, ha annak ellenkezője érzékelhető környezetében és a külvilágban.
Igen, vannak olyan események, amelyek előtt megtorpanunk és vele együtt megáll az értelem is, és a kétségbeesésen kívül úgy tűnik, hogy nem tudunk semmit sem tenni, és úgy tűnik, hogy nincs befolyásunk a történésekre. Óhatatlanul belopózik saját lelkünkbe az ezen események által megélt félelem, fusztráció, aggodalom és keserűség. Ezzel a belső állapottal szemben is tehetetlenné válunk, nem csak a külsővel. De mégis, hogyan kezelhetnénk a belső és a külső harcainkat, amikor reménytelenebb helyzetek uralkodnak mint valaha?
Soweto, South-Africa 2019
Soweto (Dél-Afrika) Johannesburgtól 20 km-re található szegénynegyed. Az itt élő népek jól tudják, hogy a reménytelenségben hogyan virágoztassák ki a Reményt. Szerencsém volt megismerni őket, ami sokat tett hozzá életemhez és sokminden átértékelődött bennem. A kirándulás nem arról szólt, hogy mások „nyomorúságának” tanúja legyek, hanem megértsem azt, hogy ezek az emberek hogyan értik az Életet. A szervezett túrák után a közösség részesül a bevételből, és rengeteg ajándékokat kapnak az odatévedőktől.
Ahogy sétálok Soweto utcáin, különös csend és nyugalom van. A gyerekek, akik megtehetik, még iskolában vannak. A vakolatlan téglaházakat, szorosan felépített bádogviskók váltják fel.
A gyerekek ahogy megpillantanak, felcsillan a Fény a szemükben. Befogadnak Tiszta Szándékkal rögtön a kis világukba. Mindenük megvan, ami számít, Gazdagok ők: Szeretetben, Együttérzésben, Hálában, Hitben és Örömben. Gazdagok ők a Lelkükben, Szabadok és Függetlenek a külvilág súlykoló versengésétől. Szabadok a tömegek háborgásaitól, békétlenségétől, elégedetlenségétől és az anyagiak hajszolásától. Ezért nekik több van mint elegendő, mert Elégedettek és Hálásak azért, amilyük van. Még ha úgy is tűnik, hogy nem tudnak felnőttként kitörni helyzetükből, akkor is több lesz nekik, mint elegendő…
Liliane, a közösség legidősebb tagja máris integet, hogy kövessük őt. Belépve a bádogviskóba, tisztaság van és minden rendezett. Liliane végtelen szeretettel és örömmel fogad, végig vezet az otthonában ami egy meghitt, nyugodt légkört sugároz. Örömmel mesél életéről, és megosztja velünk minden Szeretetét. Soha nem felejtem ennek az asszonynak a kisugárzását. Az a belülről fakadó Boldogság, ami a lelkében van, a legnagyobb Kincs a világon. Igen, ő képes arra, hogy a körülményeitől függetlenül, és attól függetlenül amit ő és népe az idők során megélt, kihozza önmagából a legtöbbet és a legjobbat. Liliane szívbeteg, de megkapja a szükséges gyógyszereket. Mégis azt mondta nekem, hogy „a nevetés a legjobb gyógyszer, ameddig nevetek, azt jelenti hogy élek”. Megmutatta a videókazettáit, amit mindig megnéz a kis tévéjén egy afrikai komikusról. A lelke Virágzik, és él benne a Remény az idők végezetéig. Liliane belülről fakadó Ereje és Fénye ráébresztett arra, hogy mi az, ami igazán lényeges. Hogy nem a külsőségek adják meg az igazi Boldogságot, hanem azok a belső transzformációk, amik képesek az égig repíteni helyzettől és állapottól függetlenül. Nem azt mondom, hogy ahhoz, hogy ezt felismerjük, úgy kell hogy éljünk, mint Liliane és közössége, hanem azt, hogy találjuk meg Önmagunkban azt az Egyensúlyt ami a külsőségektől független.
„Akinek füle van, hallja meg”
Létezik az a Világossag, amely képes minden nehézségen túlmutatni, és ismeri a reménytelenségben Kivirágzó Reményt. Föl kell ismerni azt, hogy van egy belső Erő, ami sokkal inkább az enyém, mint gondolnám. De az az Én, amiben ezt fölismerem, sokkal mélyebben Én vagyok, mint aki a környezete által formálódott az idők kezdede óta. Ez az az Én, amely engem azzá tesz, aki valójában vagyok, és amit a Teremtővel való kapcsolódásaimban élhetek meg. A Teremtővel való kapcsolatomban találhatok rá arra, aki vagyok. Ez az a belső Erő, a belső Tűz, amelyet csak saját határaimon kívűl vagyok képes fölismerni. Ez a mindenen túlmutató Isteni Önmagam, az az Erő, amire mindig építkezhetek. De vajon mi működteti a Lilianeban is rejlő Titokzatos Erőt?
Nem más, mint a SZERETET
A Szeretet vezette ember ismeri ezt a Titkos Erőt, nem csak a túlélés ösztönét vagy a jobblét kergetését. Ismeri azt az érzést, amely rávezeti hogy ő több önmagánál, s képes ezért felelősséget vállalni. Ez az ember, akinek Isteni Önmagára találása nem csak a közeli emberi kapcsolataiban, hanem sokkal mélyebb emberi és Isteni viszonyban bontakozik ki. Ez az ember, már másképp kel útra, él benne a Remény, még akkor is, ha erre semmi lehetőség sem mutatkozik. Jól tudja, hogy a lehetetlen is lehetséges, a Reményét nem a láthatóra függeszti, hanem a láthatatlanra. Élteti őt ez a láthatatlan, megfoghatatlan Erő, amely Virágzik lelkében, és már tudja, hogy valóban többre képes mint hitte, és Biztonságban van még akkor is, amikor összedőlni látszik a világ. Tudja hogy arra született, hogy hegyeket mozgasson és Csodákat tegyen. Isten Ereje él benne, amivel Tisztán Látja a világot és minden Bölcsesség az övé. Tudja, hogy élete az, hogy valamit a végtelen Szépségből, Jóságból, Igazságból, Szentségből láthatóvá tegyen e Földön. Tudja, hogy azért van itt a Földön, hogy önvalója, élete, és tevékenységei által felragyogjon a végtelen Isten Ereje, Bölcsessége, Irgalma és Szeretete. Ezt a felismerést bízta ránk Isten, Teremtő, Felsőbb Én, Univerzum, Végtelen Intelligencia, Legfelsőbb Szeretet, Forrás, Magasabb Tudatosság, Őrangyal, Belső Vezető stb. – számtalan névvel illetjük Őt. De nem is az elnevezés fontos, hanem az, hogy ez a végtelen erejű Szeretetteljes minőség mennyire van jelen az életünkben. Mert ez az, ami összeköt bennünket, és rámutat arra, hogy egy Forrásból származunk. Az az ember, aki önmagában ezt az Isteni minőséget erősíti, gazdagodik az Élet Forrásával, és örökbe fogadhatja a Boldog Életet.
„Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyek országa”
– értse mindenki a maga igazsága szerint.
Christ the Redeemer – A Megváltó Krisztus szobra, Rio De janeiro 2019
(Folyt. köv.)